Barátnőmnek a főzésről

Hogy mit jelent főzni? Szabadságot. Örömöt. Szenvedélyt. Ellenállhatatlan illatokat és mindent megmozgató ízeket. Hippokratész szerint az ételed az életed. Ha azt vesszük hogy az igazán jó ételekben a készítő maga is benne van az érzelmeivel, akkor ez igaz is. Hát tedd bele az ételekbe is azt amit az életedbe beletennél. Egy jó alapot (család), fűszereket (barátok, akik pont azért olyan jók mert hasonlítanak is meg nem is hozzád), érzelmeket (örömet, boldogságot, szomorúságot és bánatot). Főzni játék-írja Polcz Alaine, ahogy az élet maga is egy játék. Hát ne csak azért főzz, mert éhes vagy, hanem a játék kedvéért. Kísérletezz és alkoss. Próbálgasd a színeket, az ízeket. Kezdetben azért főztem, mert úgy éreztem nőként az is dolgom hogy étellel lássam el azokat akiket szeretek. Aztán rájöttem hogy ez ennél többről szól. A főzés megnyugtat, a főzés a barátokkal szórakozás (a legrosszabból is mindig kijön valami ehető, de azért nem árt ha van aki tud is és nemcsak mindenki keverget), a főzés kreativitás (fűszerezésben légy bátor, próbáld ki a kedvenc fűszereidet, ja hogy még nincs!, akkor próbáld ki mindent hogy tudd melyik vagy Te) és hát el is értünk oda hogy a főzés önismeret (vajon miről árulkodik ha csak sót használsz, vagy csak vegetát?).

És hogy mikor lehet azt mondani valakire hogy "jó szakács"?

Fogalmam sincs. Nem azért főzök hogy dicsérjenek, hanem mert élvezem a főzést.Az alkotás öröméért. Az érzelmeim kifejezéséért. Az hogy aztán ezeket az ételeket megeszem én vagy valaki más, hát az már csak a ráadás.

És akkor honnan tudod mégis? Ha a főzés akkora örömöt okoz, hogy ordítanál és ugrálnál örömödben akkor jól csináltad.

És hogy milyen egyszerű ez az egész. Ma a rántott hús panírozásakor a tojásba provance-i fűszerkeveréket tettem és egy sima rántott hús annyival másabb lett. Másabb mint a megszokott. És ez a parányi dolog akkor élmény volt és akkora siker, ami új és új  ételek alkotása felé vezet, mert soha meg nem állhatunk hiszen ahogy fejlődünk lelkileg úgy változik minden más is bennünk. Új ízeket szeretünk meg és soha nem mondhatjuk hogy teljesen ismerjük magunkat.

Ezt itt egy régebbi próbálkozás, de azt lehet mondani, hogy egy nagyon korai próbálkozástól eltekintve (azt a tortát még a kutya sem akarta megenni), ez életem első tortája.


És íme a receptje:

Hozzávalók a piskótához:
* 3 tojás
* 3 púpozott evőkanál porcukor
* 1 evőkanál kakaópor
* 3 evőkanál rétesliszt
* késhegynyi szódabikarbóna

 

Hozzávalók a töltelékhez:
* 8dl joghurt
* 10 evőkanál kristálycukor
* 2 evőkanál zselatinpor
* 2 kávéskanál apróra vágott kandírozott narancshéj (vagy gyümölcs)
* 3 dl keményre vert tejszínhab

* szétnyitható tortakarika

Elkészítés

A piskóta:

 
Kivajazom, kilisztezem a tortaformát és előmelegítem a sütőt 180 fokra.

A sikeres piskóta tészta receptje:
* a tojás fehérjét felverem félig és hozzáadom a porcukor 2/3-át, majd tovább verem egészen keményre
* egy másik tálkában elkeverem a maradék cukrot a tojássárgával
* fakanállal hozzákeverem a fehérjéhez óvatosan, hogy ne törjem meg túlságosan
* a szódabikarbónával elkevert réteslisztet beleszórom, majd beleforgatom a masszába
* beleteszem a tortaformába és elhelyezem a sütőben
* a sütő ajtaját (ha nincs rajta szabályozó nyílás, egy fakanállal kissé kitámasztom kb. félcentire, hogy sülés közben a gőz eltávozhasson. Nagyjából 15-20 perc készül el.

A megsült piskótát a sütőben hagyom kihűlni, 20 centisre nyitott ajtónál. 

A joghurtkrém:

 
Egy lábaskában összekeverjük a joghurtot, a kristálycukrot és a zselatinport.
Langyoskás tűzhelylapon állandó kevergetés mellett forrpontig hevítjük és már le is kapjuk. Állítsuk hideg vízfürdőbe és időnként kevergessük meg.
Dobáljuk bele a narancshéjat.
Közben verjük fel kemény habbá a tejszínt és, ha már szobahőmérsékletű  a joghurt massza, keverjük bele óvatosan.
Ha gyümölccsel készítjük, akkor a lecsöpögtetett karikára, vagy kockákra vágott gyümölcsöt is keverjük bele. Bármilyen gyümölccsel lehet. Sőt valószínűleg legközelebb kipróbálom vagy gyümölcsjoghurttal vagy úgy hogy sima joghurtba házi gyümölcs dzsemet keverek.

A tortakarikában várakozó, kihűlt piskótára öntsük rá a masszát és a hűtőszekrényben hagyjuk megdermedni.

Jó kóstolgatást!

Kacagós hétvége

Igen, nagyon kacagós volt, egy igazi tündérfival tölthettem, aki minden mosolyomra mosollyal válaszolt és olyan gurgulázó kacagásokat hallatott, amikor ránevettem ami teljesen feltöltötte a lelkemet. Köszönöm is ezt ennek a drága totyogós tündérnek. Voltunk babaúszáson és piacon. Főzőcskéztünk és beszélgettünk. Sokat játszottunk és nevettünk. Óriás labdát pattogtattunk és plüss állatokat pakoltunk (megkaptam az összes macit). Fényképeztünk és magyaráztunk. Zenéltünk (már amennyiben az asztal csapkodását és a négy részes kirakó összeütögetését zenének lehet nevezni, de hát mondja valaki hogy nem így alakult ki a dobolás).
Vasárnap olyan jól laktunk, hogy még a kis tündér pocakja is jócskán gömbölyödött a finom falatoktól.
Volt sajtleves, franciás fűszeres (isteni keveréke a rozmaringnak, levendulának, zsályának, kakukkfűnek, bazsalikomnak) sült tarja, francia rakott burgonyával. Desszertnek csíkos puding (puncs és étcsoki) volt licsivel és banánnal. Szóval dőzsöltünk.

És a kis tündér épp kutat.

Tobzódás

Tobzódás volt ez a hétvége. Először a jó idő, aztán finom ételek, totális pihenés, majd vasárnapra egy jó társaság is jutott. Aztán voltak még emlékek, séta, képek és hangok, sok fekete-fehér és gondolat.

De hogy miért is? Szombat reggelt késői keléssel kezdtem, merthogy csak hétvége van alapon. Egy kiadós piacozás után melyen begyűjtöttem olyan kincseket, mint házi túró (isteni túró gombóc lett belőle házi málna dzsemmel - köszönöm drága barátném isteni finom lett a dzsem, a barátok is csak dicsérni tudták a játszóház után). Szóval jól indult a nap és a gyönyörű idő csak még varázslatosabbá tette. Így tettem is egy jó nagy sétát végig az Andrássy úton a Hősök teréig (emlékek kavalkádja az a hely :-)). Budapest egy másik arca tárulkozott fel. Egykor fényűző házak bomló magányossága és a föléjük magasodó szocializmus kori maradványok. Feliratok és érzések, gondolatok és vágyak, ízek és színek.












 Hazaérve várt rám a konyha. Illatok és ízek vad kavalkádja. Marhahúsleves és fűszeres húsgombóc paradicsommártással. Desszertnek egy könnyű túrógombóc.

Vasárnap várt ránk a második mesejátszónk. Bár a készülés hagyott némi kivetnivalót. 6 felnőtt életét sem egyszerű összeegyeztetni. A gyerekeknek azonban nagyon tetszett és szépen lassan talán mi is felengedünk.
Tanultam egy nagyon egyszerűen hajtogatható álarcot.
Délután még maradt idő pihenésre és hogy végre rendszerezzem a gyöngyeimet. Itt lenne az ideje hogy csináljak pár fülbevalót a doboznyi válogatott formagyöngyből. De erről majd legközelebb.

Jóga

Vagyis hát az a neve hogy csípőnyitó vinyásza, amolyan jóga előkészítő. Nagyszerű volt. Olyan helyen is nyúltak az izmok amelyeknek létezéséről sem tudtam. Arról nem is beszélve hogy megizzasztott. Na persze betudható ez annak, hogy az utolsó pilates órán fél éve voltam. De nagyon jó volt testnek és léleknek egyaránt.A tanár is fantasztikus. Szóval igazi erőpróba volt és sok-sok kitartás. De azért megyek még!